2. rész
Hodgins: Wendell, öregem, áll még a vacsora?
Cam: Vacsorát beszélsz meg, miközben macskaürülék van nálad?
Hodgins: Mindenki kakál, még könyvet is írtak róla.
Sweets: Az elefántok szürkék, Booth ügynök, de nem minden szürke dolog elefánt.
Booth: Tudod, Bones, én… én, örülök, hogy… hogy nincsenek köztünk titkok.
Bones: Igen, ezt szeretem.
Booth: Úgy értem, ha valami eszünkbe jut, mi csak… csak megosztjuk egymással.
Bones: Persze. Még az összes anyagi és intellektuális különbség ellenére is közel érzem magam hozzád.
Booth: Helyes, mert ezek közül egyik sem számít igazán.
Bones: Néha, amikor a te szemeden át nézem a dolgokat, hiszek ebben.
|